MVHE

“Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”

Csapatban kell dolgozni – a hazai EIP-hálózat alakulása

2016-05-26

Csapatban kell dolgozni - a hazai EIP-hálózat alakulása

 

A még folyamatban levő szabadkereskedelmi megállapodás hatása az egyre élesedő verseny formájában lesz érzékelhető az európai mezőgazdaság szereplői számára. A piaci pozíciók megőrzésének egyetlen járható útja az előre menekülés, az innováció és a fejlődés – kezdte előadását Dr. Mezei Dávid a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára az FM (Földművelésügyi Minisztérium), a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) és az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) által szervezett, az Európai Innovációs Partnerség (EIP) hazai bevezetéséről szóló tájékoztató konferencián.

 

Továbbiak a "részletek" alatt.

Az EIP olyan európai uniós közösségi kezdeményezés, mely operatív csoportok innovatív ötletei alapján létrejövő projektek kidolgozását, végrehajtását és az elért eredmények minél szélesebb körbe való eljuttatását támogatja. A kialakított hálózatban a gazdák irányából érkező kezdeményezések kidolgozására a többszereplős csoportokban kutatók, tanácsadók mentorálásával, együttműködésével kerül sor. A fenntarthatósági célokat kitűző és a mezőgazdasági termelékenység fokozására irányuló projektek finanszírozási hátterét a Vidékfejlesztési Politika és a H2020 biztosítja.

 

A konkrét pályázatok meghirdetése 2016. második felére várható. Az FM és a NAK együttműködésében a pályázati feltételek kialakítása még hosszas egyeztetéseket kíván, hiszen egy teljesen új pályázati formáról van szó.

 

Az EIP nem csupán forráskihelyezés, hanem egy olyan eszköz, melynek segítségével megvalósulhat a tudásalapú, innovatív gazdálkodás terjedése a hálózatosodás, a gazdák, gazdálkodási szervezetek, valamint a kutatás és a tudomány szoros együttműködése révén – mondta Dr. Feldman Zsolt az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

A vidékfejlesztési program részét képező EIP hálózatának hátterét az FM biztosítja, a Miniszterelnökség, mint irányító hatóság szerepel, a NAK pedig a hálózat vidéki bázisát jelenti. Az EIP hálózat feladatai sokrétűek, koordinálására az FM-en belül új osztály alakul, emellett egy magyar nyelvű honlap kialakításán dolgoznak.

 

Az operatív csoportok által benyújtandó projektek fontos eleme az alulról jövő építkezés szemlélete. Elvárásként szerepel, hogy széleskörű probléma megoldására irányuljanak, kutatási előzményük fellelhető legyen, továbbá megvalósításuk során Magyarországon azonosított új termék, szolgáltatás, eljárás, módszer vagy technológia jöjjön létre. Nem támogatható azonban az olyan projekt, mely tisztán alapkutatásra irányul, mely külföldi technológia hazai adaptálását tűzi célul, továbbá olyan problémára irányuló megoldás, melyre elérhető megoldás, illetve olyan felvetés, melynek nincs haza kutatási háttere.

 

Az innovatív ötlet megszületésétől a projekt eredményének közkinccsé válásáig tartó folyamatmenedzsment a finomhangolásról szól, melynek során az új ötlet tudományos háttérrel való összekapcsolása és az EIP szabályrendszerével történő összecsiszolása zajlik.

 

Az agrárinnovációs hálózat kiépítése révén a kutatás és a termelés szorosabb együttműködése valósulhat meg. Míg a gazdálkodói gondolkodásnak az innovatív megoldások irányába kell elmozdulnia, addig a kutatói szemléletnek a piaci szükségletek előtérbe helyezése felé. A projektek eredményeként olyan innovatív megoldásoknak kell születni, melyek a magyar és nemzetközi agrárgazdaság versenyképességének javulásához járulnak hozzá.

 

A hazai EIP-hálózatban való részvétel számos előnyt jelent a magyar gazdák számára. Integrálódásra ad lehetőséget a nemzetközi hálózatok rendszerébe, a magyar operatív csoportok a fókuszcsoportok működése révén a hasonló témában megalakult külföldi csoportokkal vehetik fel a kapcsolatot, oszthatják meg a tudást egymás között. Részt vehetnek H2020 többszereplős projektekben és tematikus hálózatokban is, továbbá nemzetközi műhelymunkába való bekapcsolódás is mód van, mely lehetőséget teremt jó gyakorlatok megismerésére új tudás megszerzésére.

 

A NAK fő feladata az EIP kezdeményezésben az innovatív, újításra fogékony gazdák felkutatása a kamarai hálózatban, illetve minél több gazdával, élelmiszer-feldolgozóval és erdőgazdálkodóval megismertetni az újonnan nyíló lehetőségeket – tette hozzá Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató-helyettese.


Kapcsolódó dokumentumok: